Bu içerik yalnızca Macarca mevcut.
A Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, akadémikus 86 éves korában, 2014. december 15-én hunyt el.
R. Várkonyi Ágnes 1928. február 9-én született Salgótarjánban. Egyetemi tanulmányait 1947-ben kezdte meg az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen, amely három évvel később vette fel Eötvös Loránd nevét. Magyar-történelem-levéltár szakon végzett. Szakterülete a 16-18. századi Magyarország története, a történetírás története és a történeti ökológia volt. Főbb művei közé tartozik a Vak Bottyán, Két pogány közt, Rákóczi-tükör I–II., A fejedelem gyermekkora, Európa Zrínyije, A megosztottság évszázada 1526-1606, Zrínyi Ilona, A Rákóczi-szabadságharc Európában, A Pelikán a fiaival, A tűzvész tanúi.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1998-ig dolgozott a középkori és kora újkori magyar történeti tanszéken. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották. Levelező tagja volt a brit Királyi Történeti Társaságnak. A Századok című történelmi szakfolyóirat szerkesztője, a Liget Műhely meghatározó alakja volt. Kétszer, 1965-ben és 1987-ben kapta meg az Akadémiai díjat, 1998-ban Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki, 2000-ben átvehette a Széchényi-díjat, 2003-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.
R. Várkonyi Ágnes azonban számunkra több volt, mint kiváló történész. Társaságunk felkérésére írta meg hiánypótló munkáját Zrínyi Ilonáról, s e könyv készítése, majd a könyvbemutatók során, a levélváltások és a közös utazások révén megnyerő személyiségét is megismerhettük. 2008-ban 360 oldalon, 28 oldalnyi színes melléklettel jelent meg a kétnyelvű monográfia Zrínyi Ilona „Európa legbátrabb asszonya) / İlona Zrínyi „Avrupa'nın en cesur kadını" címmel, a szintén felejthetetlen Yılmaz Gülen török fordításával.